Okos bank marketing - profi gyűjtemény menedzselés

Örvendetes mozgás van a banki műgyűjtemények piacán!
Alig egy hete adtunk hírt az aukciós blogunkban a K&H gyűjtemény frissítéséről és ma itt az új hír, a tudatos banki marketing részeként egy újabb kiállításról.
Ezt viszont már az MKB szponzorálásával és a gyűjteményének egy részének kiállításával valósul meg.
Az egyik legnagyobb múltú hazai pénzintézetként az MKB Bank másfél évtizede foglalkozik a magyar festészet klasszikus értékeinek gyűjtésével, ezzel összefüggésben a hazai képzőművészet támogatásával.
„A klasszikus értékek őre” elnevezésű koncepció keretében mára közel négyszáz olajfestményből, félszáz akvarellből, gouache-, pasztell és temperaképből, valamint rajzokból, grafikákból, továbbá néhány szoborból álló anyag gyűlt össze.
„A magyar kubista” címmel nyíló kiállítást Kmetty János munkáiból a miskolci Herman Ottó Múzeum és az MKB Bank közösen rendezi. A festő összes alkotói korszakát átfogó tárlaton a bank saját gyűjteményének darabjai mellett múzeumok, magángyűjtők és aukciós házak tulajdonában lévő festmények is megtalálhatóak.
Ez a koncepció emeli a gyűjteményben szereplő képek rangját (értékét) és persze jó a múzeumnak is a banki támogatás. Az is okos szakmai koncepció, hogy mások anyagát is beválogatják a kiállításba, mert így megtartható a korrekt szakmaisága a múzeumi rendezvénynek.
Az MKB Bank gyűjteményébe tartozó két kiemelkedő Kemtty kép, a Nagy virágcsendélet (1937 körül, olaj, vászon) és a Lovasszekér (1924 körül, tempera, papír) is ott lesz a tárlaton.
A bank okos marketing koncepcióval válogat gyűjteménye fejlesztésekor és tudja, hogy nem elég megvenni műveket, hanem azokat menedzselni is érdemes. Hiszen ha a jó gazda szerepében a megszerzett műveket menedzselik és nem csak az irodák falán lógatják, akkor hatványozottan tudnak értéket képezni, és hát ugye joggal várható el ez egy banktól is.
Egy két éve találkoztam a bank elegáns gyűjteményi katalógusával is, ami az előbbi koncepciót erősíti.
Az MKB minden évben társszervezőként és támogatóként működik közre egy-egy alkotó saját szülővárosában, a helyi múzeum által megrendezett retrospektív kiállítás létrehozásában. Ez egyrészt dícséretes kultúrpolitika, másrészt profi marketing a banknak és persze a gyűjteménynek is.
Érdemes eltanulni a jó megoldásokat az MKB-tól.
A kiállítás szeptember 25-től december 31-ig látogatható, a több mint 40 festményt felvonultató tárlatnak a Herman Ottó Múzeum (Miskolc, Görgey Artúr utca 28.) ad otthont.

Álom

Ez a cím több jelentéssel is bír Seres László (1945-) művészetében. Egyrészt egy 1978-as képének a címe, másrészt álom, hogy elérje az őt megillető helyet a magyar képzőművészetben és műkereskedelmi piacon 28 év kihagyás után.
Ezt persze csak a marketing tapasztalat mondatja velem, hiszen nem egyszerű dolog még azoknak sem kiverekedni maguknak a megfelelő pozíciót, akik végighajtották az elmúlt 30-40 évet, de úgy, hogy valaki 28 évig csak érintőlegesen vesz részt a magyar képzőművészeti életben szinte lehetetlen.
És itt a szintének nagy jelentősége van!
Mert nem kisebb galéria állt a művész mögé, mint a MissionArt Galéria. Láttuk már őket Mattis Teutsch és Nagybánya ügyben mit tettek le az asztalra, tehát lehet, hogy egy újabb nagy dobás előtt állunk. Seres művészete egyébként is hálás, hiszen a korai képei alapján nyugodtan a magyar élvonalban lehetne.
Tehát a feladat adott.
Seresnek kell még legalább 15 jó alkotó év. Legalább 3-400 jó kép, 30-40 jó kiállítás, egy komoly dokumentáció, egy korrekt oeuvre katalógus, 30-40 jó írás róla és természetesen a MissonArt komoly szakmai háttere és meg lehet csinálni. Ez persze csak a művészet marketing megközelítése. Ami szellemileg, művészettörténetileg kell még erre a nagyon kemény 15 évre, arról nem beszéltünk semmit.
Egyébként pedig marad egy magányos különc, néhány jó művel a hetvenes évekből.

Főleg a külföldieket vonzza a Múzeumi Negyed

Az MTI-nek szombaton több múzeum munkatársa is beszámolt, elsősorban külföldi fesztiválozók, németek, olaszok, franciák látogatnak el a negyedbe, és csupán 30 százalékban vannak magyar szigetlakók.
Eredményként könyvelték el, hogy sokan érdeklődnek programjaik iránt a délutáni, valamint a késő esti órákban, a nagy koncertek előtt és után, és sokan jelezték: tervezik, hogy magukba a múzeumokba is ellátogatnak majd.
A művészetek szerelmesei a Múzeumi Negyeden kívül is találnak kedvükre valót a Szigeten: a Luminárium és a jazzsátor között például egy "kinetikus szoborpark" várja a közönséget. Patrice Hubert acélból, fából és lufikból készült gigantikus szobrai állandó mozgásban vannak. Az öt alkotást azonban leginkább este érdemes megszemlélni, amikor a fények remekül érvényesülnek.

A Sziget az Agora képzőművészeti szimpóziumnak is helyet ad, szervezője, Győrffy Sándor képzőművész elmondta, hogy 1996 óta rendszeres résztvevője a fesztiválnak. A workshop idei témája a mozdulat, a mozdulás. Az elmúlt napok során 16 nagyméretű, 5 négyzetméteres festmény készült, és csaknem 20 kisebb alkotás, amelyek megtekinthetők az Agora-sátor előtt, illetve annak falain.

Forrás: MTI

Artmarketing a Szigeten 1.

Az idei Sziget egyik csemegéje a Múzeumi Negyed. A művészet és múzeumi marketing egyik kihívása. Nem kevesebb, mint 15 múzeum vagy múzeum jellegű kiállítóhely vesz részt a projektben. A feladat nem kicsi, hiszen úgy kell megjelenni egy nagy zenei rendezvényen, hogy folyamatosan egy hétig talpon, kommunikációra készen, tábori körülményekhez igazodva, azaz távolról sem múzeumi körülmények között.
A Sziget közönsége ugyan nyitott az újdonságokra, de alapvetően nem ezért megy oda. Éppen ezért nagy a kihívás, tudnak e a múzeumok olyat kínálni, ami kihasítja a maga szeletét a nagy kultur tortából.
Nézzük a számokat. Csak a mai napon, amikor ezt a bejegyzést írom, már kitették a táblát a Szigetre "Megtelt" ! Szóval ma 70 ezer ember van jelen. Ha belegondolunk, egy nagy "giga" kiállításon a Szépművészetiben néhány hónap alatt megfordul néhány százezer ember, itt pedig 1 nap alatt van potenciálisan 50-70 ezer érdeklődő. A múlt évben és az idén is több, mint 350 ezer látogató volt kint a Szigeten!
Vajon mennyit sikerül közülük megszólítani? No ez igazi marketing feladat és nagyon jó, hogy a nagy múzeumaink felvették a kesztyűt!
A Szépművészeti Múzeum így fogalmaz:
"Célunk, hogy hazánk legnagyobb kulturális fesztiválján is bemutassuk a múzeum programjait, látogatásra csábítsuk a "szigetlakókat", valamint kreatív alkotóműhelyben népszerűsítsük a művészeteket. A Múzeum épületét idéző látványos sátor programjait ismét az aktuális időszaki kiállítások, a "Lélek és test" c. fotókiállítás, valamint a "Reneszánsz a fáraók Egyiptomában" tárlat szervezik. Számos műfaj, művészeti ág és korszak találkozik nálunk: modern és antik, textil és papír, fotó és szobor, zene és festészet - színes, izgalmas, igazi összművészeti helyszín leszünk."
Íme a Magyar Nemzeti Galéria ajánlata:
"Műtárgy/Tárgy Workshop Mindennap 14-19 között az Octopuson
Vidd haza a Magyar Nemzeti Galéria legszebb és legértékesebb műveit!
Ha van kedved az MNG Workshopban készíthetsz övtáskát, táskát, pénztárcát, vagy akár esőkabátot is!
Mi már kipróbáltuk és ülőbútorokat készítettünk belőle, most számodra is itt a lehetőség!"
Természetesen az aktuális Moholy-Nagy kiállítás és a fény művészet is megjelenik a programban.
Az újraértelmezett Moholy-Nagy 1916-1923 című kiállításhoz kapcsolódóan, a hagyományos múzeumi kereteken túl, a Meduza Elektronikus Zenei Helyszínen aug. 17.-én 23.00-tól élő zenei aláfestéssel bemutatásra és remixelésre kerül: „A nagyváros dinamikája” filmes kísérlet Moholy Nagy László nyomán.

A Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum, érthető módon a legújabb Keith Haring kiállítása köré csoportosítja a marketingjét és a művész motívumaiból nyomnak motívumokat pólókra. A street arthoz, nagyvárosi kultúrához kapcsolódó eseménye, a testfestés a programjuk vezérmotívuma.
(Bővebben a Sziget honlapján )